A külső évek óta csak apróbb változtatásokon esett át, nagyjából megtartotta a karakterét. A képen látható SRT8 a morcosabb, különleges fényezésű, felvágosabb változat. A belső klasszikus kopogós műanyagos, amerikai stílusú, egyszerű. Szép, elfogadható, de egy ilyen autón nem ezt nézi az ember. Olyan ez mint az Impreza, ami belül elég gány, de mégbeljebb egy állat. Na ez is valami ilyesmi akar lenni.
))
Az alap(!)motor az ottani sportautókba való, 'picurka' 6.1 literes V8-as, 425 lóval (@6200rpm), meglepő módon egy automata váltóval. A hangcucc (Boston Acoustics, 6 hangszóró) gyárilag összesen kb. 270 Wattos, ami egy európai autósnak elsőre kicsit fura lehet. Érdekesség még, hogy mindössze egy vezető, és egy utasoldali légzsák van ezen kívül az autóban.
Az alapár $33 ezer (kb. 6,5 millió forint), ami kint szinte pont egy árban van a feljebb említett Subaruval, és bár 130 lóerővel erősebb, nincsenek olyan sporthagyományai, nem olyan népszerű.
Mint a cikk elején említettem, ez az egyik kedvenc amerikai autóm, ezért egy 8.5/10-et adok rá, de emellé azt is megemlítem, hogy hiába van Dodge képviselet, Európában ilyet szerezni/látni reménytelen. :(
[Ha tetszik a blogom, bookmarkold kérlek! :> ]
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.